Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Balaton

2009.02.19

A Hun Törzsszövetség azon népei akik jelenleg a Meleg-vizek Birodalmában, a Kárpát-medencében élnek több ezer éves történelmük és vándorlásuk során soha nem voltak tengeri nép. Kultúrájuk, megélhetésük, szokásaik a sztyeppés területekben, hegyekben való életmódra rendeződött. A mezőgazdaság, állattenyésztés, kézművesség jellemezte megélhetésüket. Vándorlásaik során is mindig ilyen helyeken telepedtek le, keresve a rokon népek kapcsolatát. Szívesen éltek tavak mellett, hiszen annak környékein lévő természet-, és állatvilág sokkal gazdagabb, valamint védelmi és stratégiai szempontok alapján kedvezőbb, mert az esetleges ellenséges támadások ellen könnyebben volt védhető a település.

Kr.e. 5038-ban, Ataisz elsüllyedését követően, az Ordosztól északra elterülő nagy és mély tó partján, a Bujkál-tó (ma Bajkál-tó, Oroszország és Mongólia határán) mellett és környékén telepedtek le Avarok, kiépítve tizedes falvaikat, lakógödrös nád-sás lakhelyekkel. A tó nevét a partján bujkáló ajnókról kapta, akik idegen lovasok elől menekültek. De rajtuk kívül éltek itt Jürcsik, Kabarok és egyéb 24 Hun Törzsszövetségi népek is.

      Nyugatabbra volt a másik fontos tava a 24 Hun Törzsszövetségnek, a Bolhás-tó (mai nevén Balkas-tó, Kazahsztánban). Itt Kr.e. már 4000-ben gazdag Széki-Hunok által lakott települések voltak, akik halászattal, vadászattal foglalkoztak, ugyanakkor kiváló harcosokat is neveltek. Még nyugatabbra volt az Aral-tó (ma Kazahsztán és Üzbegisztán határán van), melynek környékén Kazahunok éltek. Fontos tava volt Uruk-birodalmában a Törzsszövetségnek a Van-tó (mai Törökország), amelyet Anyahita első szülött fiáról, a Magyar édesapjáról neveztek el. Itt alakult ki az uruki kereszténység központja.  

A Kr.e. 4038-tól történő első honfoglalók közül, Gula pateszi minden évben meglátogatta Biked arbagsámánt. Felesége, Tátika rimalány egy akkor még névtelen me­legvizes tó mellett ütötte fel a sátorfáját. Biked arbag egyik segítője, Sala rimalány annyira megszerette Biked melegvízű tavát, hogy Somló, Rezi, Zala, Berény és Sümeg nevű fiaival később is ott maradtak. Mivel olyan vastagnyakú ifjak lettek, mint a melegvíz környéki lakosok, a nagyapjukról elnevezett tarkós népek gyűjtő nevéhez hasonlóan az utódaikat is tarkósoknak nevezték. Amikor Úzon ifjúsági fősámánnal a Sajómenti Tapolc vitéz az őslakókhoz benő­sült, az ott lakó hegyi népet, akik erős, tarkós fejű vadászok voltak, továbbá minden hozzájuk hasonló melegvizek környéki őslakost tarkós népeknek neveztek.   

      Pannon vezér Kr.e. 800-ban jött a Melegvizek birodalmába. Fősámánja Veszprém volt, akinek nagyon megtetszett a gyönyörű tó, melyet az ott élő széki-hunok úgy neveztek, mint ahonnét jöttek, Bolhás-tónak. Veszprém fősámánnak - aki a Vepsze törzsből származott -, nagyon nem tetszett ez a név, ezért átnevezte vepszeföldi, ordoszvidéki elnevezés szerint a vizek Istennőjéről, Balatonnak. A névadási ünnepséget Aranyasszony ünnepén Pannon vezér lánya, Almágy rimalány végezte. De legelőször Veszprém gyermekeit, Pétert, Lébényt, Bajánszernyét, Bucsut és Arácsot keresztelte meg az Ataiszi névadás szerint, akiket belemártottak a Balaton meleg vizébe.

      Római megszállás idején a Balaton császári nyaralóhely volt. Itt nyaralt Érciusz is. Atilla és Buda gyermekkori nyarait szintén itt töltötték. Érciusz és Atilla – Buda ellenzése ellenére - ugyanabba a rasna-etruszk származású lányba szerettek bele, Boglárkába. Atilla házasságot ígért Boglárkának a Balaton partján. Érciusszal már itt, 14 évesen, örök ellenséggé váltak. Atilla felnőtt hadjáratainak egyik célja is lett Érciusz vezér legyőzése.

      A 600-ban megtartott Nagyszalán Bakar vezér jelentette az uralkodó fejedelmi pár bécsi gyilkosságát. Alpár és Telena tiszteletére a Nagyszala 24 pergős szünetet rendelt el mely Pergőt még az ősi Agaba fősámán hozott magával Ataiszról. A pergő 24-szer fordult körbe a gyász jeléül és megállította  az időt az egyik nap délelőttjétől a másik nap délelöttjéig. Az így megalkotott egynapos gyász és Alpár-Telana tiszteletére megalkották a Földvár-törvényt, mely szerint a közvetlenül a Nagyszala után épült rendszereket elnevezték Balatonföldvárnak, Dunaföldvárnak és Tiszaföldvárnak.    

Árpád vezette honfoglalás után, amikor Kurtán és Tétény vezérek bevonultak Pannonföldre, ahol a Balaton melletti, keszthelyi uruki-mani kolostort Eperjesnek, Árpád feleségének ajándékozták. Ebben a fejedelmi kolostorban Boglárka volt a legügyesebb Arbag gyógyító rimalány, akit Eperjes térített át az uruki-mani hitre. Ő gyógyította meg Encs vitézt, és lett a felesége.

Boglárka és Encs vitéz első fia, Ibos napján született, így az Ibos nevet kapta.

Boglárka Encs vitéz halála után Encs várából hazaköltözött Keszthely uruki-mani kolostorába és az Encs-Ibos várakból hozott Emlék-rovásokat másolgatta. Később a Karas családtól megvette a legfinomabb homokfürdős Balaton parti térséget, amit róla Boglárnak neveztek el, a fölötte lévő hegyen épített gerendavárral együtt.

Ibos Zsip aranyasszonyt vette feleségül és édesanyja, Boglár gerendavárában éltek és legkisebb lányukat Lellének nevezték. A szőke Lelle Encs várába került, ahol aranyművesnek tanult. Nagyanyja, Boglárka mesélt neki az Encs, Ibos és Tengelíz közötti történésekről, és azt az Encstől örökölt aranylapokra lerótta. 

      Endre uralkodása alatt felépítették Tihanyt, és 1055-ben megalapította a Tihanyi apátságot. Endrét a Tihanyi Apátságba temették el.

      Az 1200-as években Fonyód sámán tervbe vette, hogy az Aranyasszonyok szigetén (ma Margit-sziget) elkészít olyan kis sár­kányos bödönhajót, amelyet Szakszinban látott, Kunország fővárosában. A bödön­hajó egyik jól sikerült példányát a Balaton vízkirálynő tavához szállította el 6 ökrös szekérrel. Fonyód 1235-ben olyan parancsot kapott, hogy a Balaton sárkányos-bödönhajó forgalmát bővítse. Ez volt a Balatoni hajózás kezdete. Fonyód ekkor kezdett a Keszthely domonkosrendi apáca kolostorának Arvisura gyűjteményével foglalkozni. Ez az intézmény eddig az uruki-mani keresztényeknek a birtokában volt, ugyanis az Álmos- és Lebéd-ház aranyasszonyainak idősebb tagjai Keszt aranyasszony gazdaságát minden esetben örökölték.

A Balaton mai is őrzi az Igazszólás történetét a partmenti és környékbeli településnevekben: Fonyód, Boglár, Tapolca, Arács, Rezi, Berény, Földvár, Sümeg, Somló, Lepsény,  Tomaj, Zala, Lelle…

 

Ibos

 

Kép