Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dernő oszlopa

2009.04.20

Kozmikus egység a magyar tudatban

                                             

                                                          Dernő oszlopa

 

 

     Indiában, ősi történelmünk bizonyítékául szolgáló kincseket nem nehéz találni, ha tudjuk, hogy mit keressünk. Ezek a kincsek ugyanis nem szemünk elől, hanem tudatunk elől vannak elrejtve, de aki keres, az talál. Delhiben tartózkodtam, és én is ellátogattam a Mehrauli Archeológiai Parkba, amelyben a világörökség részeként jegyzett Qutb Minaret áll. India muszlim időszakának sahjai csodálatos mecseteket és síremlékeket emeltek ezen a helyen a XII. századtól, de engem akkor, ott,  más érdekelt. A győzelmi emlékként épített Qutb Minaret tornya mögött a Quwwat-ul-Islam mecset udvarán megláttam azt, ami miatt elsősorban Delhibe jöttem. Megtaláltam Dernő oszlopát. Előtte álltam annak a majdnem ötezer éves csodának, amiről mind a mai napig őrzői nem tudnak semmi bizonyosat. A jól ismert útikönyvek egyike, a Dorling Kindersley Book, szerint az oszlop a IV. században Vishnu tiszteletére készült zászlótartó rúd és az indiai vaskohászat remekműve. Egy másik neves kiadó, a Rough Guides, a Vasoszlopról leírja, hogy 7.2 méteres, 98%-ban tiszta vasból készült és nem eszi a rozsda. A rajta lévő IV.századi szanszkrít feliratok a Gupta korból valók és Chandragupta királyt (i.sz.373-413) dicsőítik, korábban  pedig a hindu madáristen, Garuda állt a tetején. Valószínűleg idehozták, de eredete a ködbe vész,- fejezi be az ismertetést a kiadvány.

Az Ősi Bölcsesség iskolájának része a magyarok Igazszólása, a palócok (pálúzok) regevilága, az Arvisúrák. Tudnunk kell, hogy i.e. 4040-ben Agaba úz bölcs, főpap, és vezér újraszervezte az ősi Ataisz elpusztulása után megmenekült és szétszóródott hun törzseket. A 24 Hun Törzsszövetségbe tömörült törzsek az ősi alapokból táplálkozva újból hozzáfogtak szent tervük végrehajtásához, Isten országát megteremteni a Földön. Agaba őrzője volt az „Élet Templomá”-ban 48 ezer évtől kezdve tárolt kincseknek. Írott agyagtáblák, aranylemezek, és papíruszok képjeleinek tudója és megfejtő olvasója volt. Az Agaba alkotta rovás ABC-je 32 betűs, a mai napig helytálló betűsor a későbbi ún. latin betűk kialakulásában is szerepet játszott. Agaba főpap még életében leolvasta az agyagtáblákról, hogy: a Melegvizek Birodalma ( a Kárpát-medence) volt a 24 Hun Törzsszövetség ősi otthona az utolsó jégkorszak előtt. Ez elől menekült és szóródott szét a 24 hun törzs a föld különböző részeire. Nagyobb részük Ataisz-ben talált otthonra, ami i.e. 5038-ban elpusztult. Ordoszban  i.e. 2806. évben Dernő úz sámánra került a sor, hogy a 85. Arvisúrát lerója, amelyben az alábbiak olvashatók: A sámánok vetélkedőjén az igen harcos Bihar hun sámán lett az első, majd a Nagy Süán lovasversenyen is négy számban győzött, így fősámánná és fővezérré is válhatott. Bihar Ordoszban az Öregek Tanácsában a bölcs Agaba első Arvisúrájára hivatkozott, hogy eljön majd az idő, amikor testvérnépeinket fel kell keresni. Bihar, győzelme éjszakáján álmot látott, amelyben Agaba megparancsolta: „Induljatok el a déli Nagyvízig, mert Ata-Ízisz népe vár benneteket!” Az Öregek Tanácsa hozzájárult, hogy a Tóremek parancsára a kalandozó ifjúság elinduljon a hajókon elmenekült Ata-Ízisz nép felkeresésére. Bihar lett a fővezér, és Dernő a fősámán. A kalandozásra vágyó ifjúság boldogan követte Bihar felhívását, és egy tyumen (10000) harcos jelentkezett a nagy kalandra. Bihar igen jó vezérnek bizonyult. Ordoszból (Dél-Mongólia) a Himaláján át Indiába, a sötétbőrű népek birodalmába vezette seregét, akik a nagy síkságon megtámadták őket. A kiváló kabar fegyverek jobbnak minősültek és legyőzték az ellenséget. Foglyaiknak megkegyelmeztek. Hagyták, hogy hírül vigyék a legyőzött népek hírmondói, hogy nem hódító, nem ellenséges nép érkezik. Azonban minden jó hírük ellenére a leggazdagabb termékeny síkságon nagy sereg gyűlt össze, és az előőrsök jelezték, hogy az összecsapás elkerülhetetlen. Bihar ekkor összehívta a 24 törzs századosait, és azt javasolta, hogy csalogató harccal vonják magukra az ellenség támadását és két oldalra szétrebbenve győzzék le szokásuk szerint a harcmodort nem ismerő ellenséges sereget. A legalkalmasabb helyen felállította az íjászokat és a kővetőket két oldalon, majd csalogató lovasokat küldött az ellenség felé, akik az utánuk nyomuló üldözőket a felállított hun sereg közé vezették. Az elrejtett fősereg kegyetlen nyílzáport zúdított a támadókra. A gyors lovasok ezután teljesen körül fogták az ellenséget és a csákányos, lándzsás századok nagy veszteséget okoztak, olyannyira, hogy az ellenség kegyelemért könyörgött. Erre Bihar kürtösökkel lefújatta a támadást. A sebesültek között egy ifjú ismerte a nyelvüket és elmondta, hogy a Nagyvíz mellett élő Ata-Ízisz hívő emberekhez tartozik, akik száma egyre fogy. Ekkor Bihar elővette az Agaba fősámán tanításából elsajátított rovásait, és annak segítségével felszólította a harcost, hogy keresse fel társait, mert ő azért jött tyumenjével, hogy őket segítse. Ezután az elszakadt agaba nép harcosai felkeresték Bihart, aki elbeszélte látogatásuk okát és azt, hogy mennyire örülnek a viszontlátásnak annyi ezer év után. Az agabák rokonnépe meggyőzte a vesztesek fejedelmeit, hogy ne féljenek Biharéktól, mert azok nem gyilkolni jöttek, hanem rokonaikat kutatják fel. Bihar vezér az ifjúság tyumenjével elment egészen a Nagyvízig, és ezzel az Öregek Tanácsának tett fogadalmát teljesítette. Ata-Ízisz népével lassan teljesen megértették egymást és a kijelölt síkságon letelepedtek.( Ma is India egyik legszebb tartománya a Gangesz mentén a Bihar nevet viseli.) Bihar egy legyőzött fejedelem legszebb leányát feleségül vette és tőle fia született. Harcostársait a rokonnép leányaival házasította össze. Nagy erővel fogott hozzá az új birodalom szervezéséhez.

     Történt egyszer, hogy Hadraba fejedelem felkérte Bihar vezért, hogy kiváló kabar sámánjai és kovácsai segítségével állítasson emlékoszlopot jószívű felesége és gyermekei iránti kegyelete jeléül, akik gyilkos kincskeresőknek estek áldozatul. Bihar emberei és az agaba-féle bölcsek három holdévig járták Hadraba fejedelem hegyeit, és csodák csodája, megtalálták Ata-Ízisz birodalmának szent kövét, amelyet soha „nem eszi meg a fene”. A legkiválóbb kabar vasforraló kovácsok összegyűltek és Hadraba tömérdek népével, 24 bivalyos fogattal hordták a szent köveket egy hegy horhosába. Bölcsek irányítása mellett a legvastagabb Tóremfa köré Joli Tórem agyagját döngöltették, majd Aranyasszony hajnala napján óriási tüzet fújtatva a megolvadt szent kövek szent erét a kihúzott Tóremfák helyére folyatták. Hadraba fejedelem 24 bivalyos fogattal a fővárosba húzatta Ruda Tórem szent oszlopát és szeretteinek emlékére palotája elé állítatta. 24 holdtölte után, amikor az oszlop minden viharnak, esőnek és villámlásnak is ellenállt, a gazdag Hadraba fejedelem színarannyal fizette ki a kabar kovácsokat. Másik alkalommal, Hadraba a rátámadó ellenség ellen hadi segítséget kért Bihartól. A kabar tárkányok a helyben található vasércből vasat olvasztottak és abból nagyszerű fegyvereket készítettek. A Hadraba megsegítésére siető kiképzett tyumeneket kiváló fegyverekkel szerelték fel. Győztes háborúskodásuk emlékére Hadraba fejedelem kívánsága szerint, Dernő fősámán két emlékoszlopot öntetett. Amíg a nagy győzelem után az osztozkodás tartott, Dernő elkészíttette, az aranyértékkel megfizetett „Győzelmi oszlopokat” és azokat elefántok közös erejével rendeltetési helyükre szállították és felállították. Nem sokkal később Bihar fővezér és Dernő fősámán vezetésével a kétszeresére megszaporodott hadak hatalmas nyájakkal, marhacsordával, kiváló lovakkal és roppant kincsekkel visszatértek sikeres kalandozásukból Ordosz térségbe, és az Ordosz melletti Pusztaszeren felállították a kicsinyített „Dernő oszlopát”, amelyiket soha sem eszi meg a fene. Emellett Dernő magával hozta a párszi bölcsek minden oktatási anyagát, amellyel a tárkányokat képezték ki az új fegyverek előállításához. Amikor az indijó Hadraba fejedelem részére Bihar felállíttatta a Dernő-féle győzelmi oszlopot, nem gondolta, hogy ez a készítési mód egyszer feledésbe megy.

     Évezredek múlva ez mégis megtörtént, de akkor Agaba titkos rovásai között megtalálták a Dernő és a kabar fegyverkészítők által alkalmazott eljárást és a kasszuk között letelepedett kabarok újból elkezdték gyártani az ilyen fegyvereket. Egyik csoportjuk Ashoka (i.e.304-232) birodalmába is eljutott, és Ashoka fejedelem, Etehída beavatott kiváló fegyvereivel győzelmet is aratott. Bihar 85. Arvisúrája alapján, Etehida megtalálta Dernő oszlopát és Ashoka győzelmének emlékére a fejedelem által kijelölt helyre állíttatta. Etehída olyan eljárásnak vetette alá Dernő oszlopát, hogy még a mai napig sem rozsdásodik. Ez a Szíriusz-lakók és a beavatottak titka maradt.

     Ez a Delhiben álló vasoszlop igaz története. A másik oszlopot Tibériusz hadi zsákmányként hozta magával a pártusok ellen vívott sikeres hadjárata alkalmával, és most Isztanbulban van a Hippodromon felállítva. Aki nem hiszi, járjon utána.

 

 

Dr. Bíró Dénes