Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pusztaszeri Alkotmány

2009.02.10
 

896-ben a magyar törzsszövetség vezérei megkötötték a Pusztaszeri Vérszerződést, melyet Kurszán fejedelem alkotott meg, de Árpád azt elismerte. Ezen Vérszerződés alapja volt a 892-es Álmos által véghez vitt Etelközi Vérszerződés (Szulejmán /Török szultán 1520-1566/ vezérei a krimi-kánság területén Nagypályi romjai között megtalálták az Álmos tanfejedelem által megszerkesztett Jászvásári-etelközi vérszerződést, amely ki­mondta, hogy Nimród-Gilgames-Álmos-nemzetségének minden egyes tagja egyenlő jogot biztosít az összes harcosoknak és nem engedélyezi a rabszolga-társadalmat, mert a legegyszerűbb harcosból is kiváló hadnagyok válhatnak). 

 

 

A Pusztaszeri alkotmány

1.) Amíg Nimród-Gilgames és Álmos maradéka él, a hun-avar és a magyarok új törzs-szövetsége csakis Nimród véréből választ új fejedelmet. Ezek mindig az orosz­lános vagy turul-sasos nemzetségi családokból kerüljenek ki.

2.) Minden évben a fejedelmi személy köteles megjelenni az egész nép panaszo­sai előtt, hogy a közösen szerzett föld birtoklásában hibák ne keletkezzenek. A föld javaiban mindenki részesedjen.

3.) Azok a nyolc törzsi vezérek, tárkány és böszörmény fejedelmek, akik a Tíznyíl Szövetség nevében most megjelentek, sem a maguk, sem az utódaik leszármazásában a közös tanácskozásból ki ne rekesztessenek, mert ezért a földért a hun, avar és ma­gyar véreink már sok esetben az életüket áldozták fel. Itt mindhárom törzsi szövet­ségnek joga van élni.

4.) Ha valaki Nimród-Gilgames-Álmos vérei közül hűtlenné lenne a pusztaszeri vérszerződéshez, akkor az uruki-mani kolostorba zárassék, hogy ott a Jász-síkság jó­létéről gondolkozzon. Ha pedig utána is hűtlen lenne a népéhez, vére ontassék, mi­ként a szerződés alkalmával.

5.) A parasztokkal való bánásmód legyen megértő, mert minden jólét az ő mun­kájukból ered. Ha valaki a vezérekből és a fejedelmi házból ezt a vérszerződési pon­tot megszegné, átkozott legyen mindörökké!

6.) Ha valaki a törzsenkénti disznó, medve, szarvas, bölény és gödölye-toron, vagy aranyasszony torokon meg nem jelenik, az bűnös! Aki az ünnepélyes tavaszi almavi­rágzás, aratás és aranyasszonyi áldozó szent ünnepeken nem vesz részt, az ellenére tör az Öreg-Östennek. Kürt és véreskard hadbaszólításon önként nem jelenik meg, az ellene van a „Tíz-nyíl Szövetségnek", ezért, ha elmaradásának okát nem tudja a tize­desi intézménynél igazolni, az örök szolgaságba taszíttassék!

7.) Tárkányok hadnagyai a szerződéses szabadságjogokat, tanulási és a vándorlási jogokat biztosítsák, mivel a jó fegyverek nélkül sem a nagy csatákban, sem a puszta­szeri fegyveres viaskodáson megjelenni nem lehet. Bánságok a kézművesek vándor­lását támogassák!

8.) Böszörmények hadnagyai minden kereskedő útjuk alkalmával mind kötelesek jelentést tenni a külhoni hírek valódiságáról.

9.) Az uruki-mani egyisten hiten lévők az Öreg-Östen hívőkkel és az Életfa tisz­telőkkel kötelesek a „Tíz-nyíl Szövetségben" Nimród-Gilgames-Álmos tanításai alap­ján a hazát tíz vezéri birodalomra felosztani és minden fontos ügyben a fejedelem döntésével kormányozni. Ezek: 1. Kéri-kabar, 2. Pozsony-keszi, 3. Kürt-avar, 4. Gyar­mat-kasszu, 5. Megyer-fejedelmi, 6. Kunmagyari-úz, 7. Gyarmat-böszörmény, 8. Tar­ján-magyar, 9. Nyék-Gyula, 10. Jenő-Béla. A magyar törzseknek az Encs vidék és Jászvásár közötti ötezer medvetoros éves Melegvíz források szent-ősi Birodalmában, élni és meghalni kell!

10.) Elrendeljük, hogyha mi vagy utódaink közül valaki valamely időkben ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, annak a Nimród és a Gilgames Hothisz ke­reszttel ellátott korona törvénye szerint, ma és minden időben az irányított szabad­ság jegyében bűnhődnie kell. Az ősiség törvényei nem tűrik a szolgaságot és minden­kinek örök szent szabadság biztosíttassék! Égből eredő életre mindenkinek joga van. Ezért kötöttünk örök vérszerződést!

Elhelyezték ezen vérszerződést a vezéri székhelyeken, az  eredetit Vác-Kurszánváron (itt a váci nádornál is volt egy példány, hogy a fejedelmek se lépjék túl a hatás­körüket), a másolatokat pedig Biharon, Csanádon, Egerben, Esztergomban, Kolozsváron, Győrben, Kalocsán, Pécsett és Veszprém­ben, az aranyasszonyok székhelyén.  

Kép

Pusztaszer üzenete

      A vérszerződés lényegében az új ország építésének kezdete volt, egy olyan alkotmány mely alapja volt a későbbi Aranybullának. Minden pontjának betartása fontos volt ahhoz, hogy a magyar törzsszövetség erős és biztos lábakon álló országépítő munkáját megkezdhette. Egy dologról viszont megfeledkeztek. A 24 Hun Törzsszövetségről, az Öregek Tanácsáról. A kapocs csak a Gilgames házi, Árpád vérvonal folyamatosságában maradt meg a Hun Törzsszövetséggel. Ez azt is jelentette, hogy elkezdte a magyarság elszakadását a Hun szövetségtől. Ebben az időben még a népek jól elkülöníthetők voltak. Rokon népek éltek itt, Avarok, Kabarok, Kunok, Jászok, Úzok, Székelyek…, melyek lassan elkezdtek beolvadni az újonnan megalakult Magyarországba, és elkezdődött beolvadásuk a magyarságba. 

Álmos vezér küldetését befejezte az átkelésnél, küldtetése ott véget ért.

 

      Mivel a Gyula és Béla törzsek is kaptak egy-egy másolatot a Pusztaszeri alkotmányból, így azokat eljutatták Bugátba és Ordoszba, a 24 Hun Törzsszövetség beavatott központjaiba. Így szerzett belőle Kubiláj is egy másolatot. Vajk-István megkoronázása után minden hazai rovást az egyházi szervek megsemmisítettek, így a pusztaszeri vérszerződést is. Ennek a pótlására szerkesztették meg 1180 és 1222 között az Aranybullát, amelyből aztán a főnemesség és főpapság is a nekik nem tetsző pontokat törölték. Így jutott Kubilájon keresztül a pusztaszeri vérszerződés és az Aranybulla sok el­törölt pontja vissza Mátyás királyhoz, aki igyekezett visszaállítani annak törvényeit, amelynek következtében a nép nyelvén „Igaz­ságos király" lett. Mátyás idején Magyarország egy erős hadsereggel védett ország volt. Külső erők nem tudták megdönteni hatalmát, így alattomos módon megmérgezték Bécsben. Halála után a kapzsi urak az egyéni, önző haszonra törekvők kerülhettek hatalomra.

      A Pusztaszeri alkotmányban leírták, „hogyha mi vagy utódaink közül valaki valamely időkben ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, annak a Nimród és a Gilgames Hothisz ke­reszttel ellátott korona törvénye szerint, ma és minden időben az irányított szabad­ság jegyében bűnhődnie kell” Vagyis saját magát átkozta el a magyar, ha vét a vérszerződésben rögzítetteknek. És megszegtük azt, annak több pontjában is. A legsúlyosabb a parasztokkal való bánásmód megsértése, valamint az, hogy nem tudtuk fenntartani a Gilgamesi-Árpád-házi királyi vérvonalat. Kialakult a társadalmi megkülönböztetés, holott erre is esküdtünk, „Égből eredő életre mindenkinek joga van!” Megszakadt a kapcsolat a Hun törzsszövetséggel. Az átok fogott, Mátyás, az utolsó szakrális király óta népünk sorsa megpecsételődött. Az, hogy ez megfordítható-e, az a Hun-magyar népen múlik, hiszen a lehetőség a kezünkben van. 

 Kép

      Mára a Magyar emberben ott van minden vér, amelyet nem tudunk szétválasztani. A mostani magyarság vérében hordozza a már nem megfogható népeket. Az Avarok Égi erejét, kapcsolatát az Istennel, a Szkíták, Székelyek erejét, szívósságát, a Kabarok kézművességét, kézügyességét, az Úzok Őstentől kapott védelmét, a Jászok földművelő ismeretét, a Kunok kitartását, a magyarok békességét.

 

      Vagyis, akik magyarnak valljuk magunkat, a magyar ősi tudásunk, egyisten hitünk, égi kapcsolatunk bennünk van, azokról elmondhatjuk, hogy hordozzuk az ataiszi örökséget, kaltesi népként mi HUN-ok vagyunk. Nincsenek már olyan vezéreink, sámánjaink akik az országunkat, népünket irányítanák. Ezért már több száz éve csak sodródunk a világtörténések viharaiban. Az, hogy Hun nemzetünk él, annak köszönhető, hogy azért rendszeresen fel-fel bukkannak beavatott, Égi áldással bíró személyek, akik – ha nem is tudták irányítani nemzetünk – de legalább utat mutattak. Ma Te is lehetsz ilyen Hun származású magyar ember, ha megnyílnak kapcsolatid az Égiekkel, rokon népeiddel.

Legyen Áldás az EgyÉnen, és lesz Áldás a Nemzeten, a megújuló Égi Hun Szövetségünkben.         

                                                                                                                                                            Ibos

--------------

Ady Endre : Góg és Magóg fia vagyok én  /részlet/

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor
Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar
.