Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tura Rovása

2009.02.20

Hej rege rejtem                                                                                            347. Arvisura

Idegen hitek áramlatai

Tura rovása Kr. u. 1938. (5978. m.t.é.)

 

Kolami fősámán lapp származású lévén, rejtett szavakkal énekelte azt, hogy a Lapp-földön, amikor felszáll a köd a fenyvesekben, olyan, mintha a kiseprőzött fém­porokat Kemi-asszony ezüst köde, Joli-Tórem földön felejtett menyasszonyi fátyola szaggatná és vonszolná maga után, mindaddig, amíg Kaltes-asszonynak, az Elet­Anyának éltető napsugara át nem világítja. Ez a menyasszonyi fátyol aztán az úz nép fólött lebeg, és csökkenti az égető nap erejét. Azért van a déli agabák felé napszúrás és a legelők felperzselése, mert ez a fátyol csak az úz nép fólött lebeg. Tehát Joli-Tó­rem népe felett hidegebb az éghajlat, a lappok felett pedig méginkább hidegebb, mert a fenyvesek felé, azaz északnak húzódtak az eltépett ködfoszlányok. Ezért a 24 Hun Törzsszövetségben mindig szívesen látták, ha úzok kerültek közéjük, mert a Föld­Anyának jóindulatát érezhették még az időjárásban is.

Az Arvisura törvények szerint, mint legényember csak énekmondóan, regöléssel írhattam meg Arvisurámat mindaddig, amíg a Vasbálvány vidéki asszony a házába nem fogadott. Aztán Penza mellett olyan regöléssel róttam, amely nem énekmondó­an hősi mondással, hanem egyszerű, de rejtett rovással lett megörökítve. Ha pedig a manysi tyumen ősi földjére, a Tura folyóhoz érek, akkor érett rovással folytatom mindaddig, amíg az első unokám meg nem születik. Akkor aztán akár száz évig is re­gélve mesélhetem a sok-sok ezer évnek hiteles történetét. Kimesélhetem a folyókból a halat, erdőből a vadakat és az idegen népek szellemi mitológiáján felnevelkedett lel­kéből az idegen áramlatokat, a hun törzsek megrontóit.

Nem hazudhatok ennek a három lelkű bajtársamnak, hiszen látja a gondolataimat, nem rejthetem véka alá, amit érzek, mert akkor vétek az Arvisura törvényei ellen.

A 24 Hun Törzsszövetség annak idején egyik céllal azért alakult meg, hogy egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig terjedjen a hunok birodalma, de ebbe gyakran bele­szóltak az idegen hitek áramlatai, hogy egyes nagy eseményeket említsek:

A sárga hit megakadályozta, hogy Atilla idejében minden fekete hun törzs elküld­je a tyumenjeit és ezért 50 000 lovassal, azaz öt tyumennel kevesebb harcos jelent meg a nagy csatában, de erről majd máskor, ha odaérünk, részletesebben mesélek. Ezért nem érhettünk el a másik Nagyvízig.

Másodszor a ti Béla királyotok megegyezett Dzsingiz kán küldötteivel, hogy teljes szabadság biztosításával segíti a Mongol törzs vezette Törzsszövetséget a Nagyvízig való hódításban, de ebben a zöld hit és fehér-kereszt hit álszent bajnokai akadályo­kat gördítettek a győzelem elé, mert mindkét oldalon erősebbnek bizonyultak az ide­gen erők. Ez a meg nem értés véget vetett a rokon törzsek törekvéseinek és az Altáj körül robbanást okozott. Tomaj sámán ismeretségbe került Margittal, Béla király egyik leányával. A szép deli ifjú megtetszett a királylánynak, érdekesnek találta szó­virágos beszédét. Ezért marasztalta a küldöttséget, amelyiknek zöme Káma vidéki magyari és Béla vidéki magyarokból valamint Turga kapuban élő kabarokból állott, mert igen érdekelte őt az óhazában maradt rokonaink sorsa. Nemcsak az Árpád-ház királyai, de azoknak még a nőtagjai is tudtak az Arvisura törvényekről és a 24 Hun Törzsszövetségről, annak céljairól. Ezen törvényeknek alapján házasodtak össze ide­gen királyi udvarok fiaival, még az angol királyi udvarba is eljutott egy szolid, nagy tervű rimalány, aki az egyik angol király felesége lett. Igy a magyar királyi Árpád-ház rokonságba került az angol királyi házzal is.

Az a bizonyos Árpád-házból származó rimalány, aki az angol királyi udvarba ment feleségül, tisztában volt az Arvisura törvényekkel és azt tartotta, ha Atilla dicső had­seregének nem sikerült meghódítania a világot a másik Nagyvizekig, akkor ők, a ké­sei rimalányok végre fogják hajtani az Arvisura törvényt.

Így az Ordoszban született törvény, az eddig oly ritkán említett harmadik lélek fo­galma szerint I. Erzsébet angol királynő személyében megtestesült. Ő lett a tengerek királynője, Albion leghatalmasabb uralkodója. Vagyis az angolok hideg vizébe pezs­gést hozott a 24 Hun Törzsszövetség Arvisura törvénye.

Harmadszor az Arvisura törvényeket Hunyadi János sértette meg, amikor a „Béke és Rokonság" Arvisura törvény szerint esküt tett a Bibliára, a török császár meg a Koránra, hogy szövetségre lépnek és meghódítják az akkor ismert világot.

Erről az Arvisurák így emlékeznek meg:

Egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig megremegtek a jurták, suomák és manzsuák, győzelemről regölhetnek az Arvisurák!

Sajnos az öröm csak egy medvetoros évig tartott, mert az ellentétes szellemi áram­latok, a sárga hit, a zöld hit és a fehér kereszt álszent csuhásai összefogtak és a római pápa képviselője, Kapisztrán János fegyverbe imádkozta a leigázott magyarságot és háromszáz évig gyilkolta egymást a török és a magyar, míg Nyugat-Európa népei a markukba röhögtek: „Bolond nép a magyar, miértünk halnak hősi halált!" Az Arvi­sura hiten élők még a legeldugottabb jurtában is tudták: „Meghalt a magyarok örök kérdése. Elbukott a sokezeréves eszme és az Arvisurák célja."