Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zselíz

2009.02.04

Árpád vezér első felesége Abacil volt, aki Nyék vezér és Méhike rimalány gyermeke volt. Árpádnak és Abacilnak nyolc gyermeke született: 4 fiú Laád - Levente, Tarhos, Üllő és  Jutas és 4 lány Ágnes, Zsip, Surány és Zselíz.

Zselíz 880-ban látta meg a napvilágot, Asszorügyekben (Kievtől délre), a Tenisur folyó (ma Dnyeper) partján. A kis Zselíz beavatottra úgy vigyázott Madaj asszony (Árpád nagyanyja, Álmos feleségének, Enéhnek az édesanyja), mint a szeme fényére, mert tudta, hogy ezen a leánykán áll vagy bukik a Magyar Törzsszövetség újabb honfoglalásának si­kere. Abacil és Madaj-asszony között mély barátság szövődött, mivel minden várha­tó dolgot együtt beszéltek meg.

Abacil 890-ben halt meg, aki a Magyar Törzsszövetség bevonulását a Kevevár – Kassa – Eger biztonságos útvonalon kívánta végrehajtani, de apósa Álmos és férje Árpád később a Kárpátok mellett döntöttek. Zselíz édesanyja halála után Kevevárra (ma Kiev) költözött, ahol Madaj asszony nevelte őt.

Árpád a Magyar Törzsszövetség bevonulását megelőzően többször tett rokonlátogatást a Kárpát-medencében, ahol is Kassán a kabarok vezérének, Vereckének a lányát, Eperjest vette feleségül 982 januárjában.

Surány, Zsip és Zselíz Lebédváron keresztül az uzsoki, vereckei és körösi szorosokon jöttek be a Kéri, Keszi és Kürt törzzsel. Mie­lőtt Kassára beértek, Szerencsen mindhárman feleségül mentek a kabar vezéri ifjak­hoz. Surány és Zsip a palóc síkságon kapott egyfalus birtokot, Zselíz pedig a fejedel­mi Magyar törzsben lett arbag-rimalány (gyógyító papnő). Mindhárman jogot nyertek arra, hogy magukról helyiségnevek legyenek elnevezve. 

 

                                                                                                                   Ibos