Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aranybulla

2009.02.02

Budavár, Avar-bástya, Kurszánvára és az új Kancellária vezető emberei 1222 hús­vétjára összeállították az új „Aranybulla" 31 pontját Kövesd 30 törzsének, és a kasszuk (etruszkok és hikszoszok) összes törvényeinek figyelembevételével.

 

1. Minden évben köteles a király megjelenni az egész nép előtt, hogy az ország népének panaszát meghallgassa a túlkapásban lévő főúri és főpapi cselekmények miatt, hogy a bűnösök az országból kiűzessenek.

2. A király udvartartása változzon meg a magyarok javára. Vezető ember csak olyan lehessen, aki magyarul tud beszélni.

3. A nemeseknek házaik, birtokaik, erdeik, rétjeik és falvaik vannak, de egy erősebb cselekvési hatalom a szabad mozgásukban gátolja őket. A pusztaszeri szerződés értelmében a szabadság megadassék.

4. A nemesek a király és a nádorispán által tartott törvényes napokra Fehérvárra el­jöhessenek.

5. Aki akar, a nemesek közül átjöhessen Béla, Kálmán és András táborába, ahol ha­sonló birtokállományba helyeztessenek.

6. A nemesek birtokait a főrendek nem dúlhatják fel, hacsak törvénybe idézés foly­tán el nem ítélik őket.

7. Főúri, királyi lovászok, pecérek és solymárok a nemesek falvaiban ne merészked­jenek megszállni, illetve disznóik az erdeikben vagy rétjeiken ne legeltessenek az ő akaratok ellenére.

8. Nemesek a birtokaikat szabadon értékesíthetik, nem adóznak, és igazságszolgál­tatás szempontjából a királyhoz tartoznak. Katonáskodni kötelesek 15 éves kor­tól 35 éves korukig, és 4 éves tárkány szolgálatban, tehát 24 évig a véres-kard meghordozásakor.

9. A király semmiféle szabad dénárokat vagy más adót nem fog szedetni, falvaikban nem száll meg, és a vendéglátás őket nem terheli.

10. Megyés ispánok a nemesek birtokai felett nem ítélkezhetnek, csak pénz- és tized­ügyekben.

11. Elismeri a király, hogy a nemesek birtokain lévő népek felett a nemes rendelke­zik, és a vitás kérdéseket az Úriszék dönti el.

12. Ha külföldre kell hadba vonulni, ennek a király pénzén kell történnie, azonban ha ellenség tör az országra, mindenki tartozik hadba vonulni 44 éves korig.

13. Ha nemes fiú utód nélkül hal meg, úgy leánya 1/4-ét örökli vagyonának. A töb­biről úgy intézkedik, ahogy akar. Ha váratlanul hal meg, rokonai örököljék, fiúi ágon. Ha nincsen nemzetsége, minden a királyra száll vissza.

14. Várjobbágyokat a királytól rendelt szabadságban kell tartani.

15. Várispánok a nép földjeit ne dúlják fel.

16. Paraszti munkát végző vendégek szabadságát a király biztosítja.

17. A jobbágyok úgy kövessék a királyi udvart vagy utazzanak bármerre, hogy a sze­gényeket el ne nyomják, se ki ne fosszák.

18. Az ispánok csupán ispáni tisztségük jövedelméből éljenek, egyéb adókat, melyek a királyt illetik, valamint a várak jövedelmének 2/3-ad részét a király bírja.

19. Senki ne viselhessen két méltóságot.

20. Izmaeliták és zsidók eltiltassanak attól, hogy kamaraispánok, pénzverők, sótisz­tek és vámszedők lehessenek.

21. Birtokot nem szabad országon kívüli személyeknek adományozni, ha ilyenek vannak, vissza kell az ország lakóinak azokat váltani.

22. Ha vendégek jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül azok méltóságra ne emeltessenek.

23. Új pénzünk 1 évig maradjon használatban, húsvéttól-húsvétig. Dénárjaink olya­nok legyenek, mint III. Béla idejében, egyforma súlyúak.

24. Sót az országban nem szabad tartani, csak Szalacson és Szegeden, valamint a vé­gek határispánságaiban.

25. Papi tizedet senki ne tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort, vagy termést, úgy kell fizetni. Ha a püspökök ellent mondanak, nem fog­juk őket segíteni.

26. Mentesíteni kell az egyházi népeket bármiféle adó megfizetése alól. Ezért a fő­papok katonaságot állítani kötelesek.

27. Erdőispánságok a termőföldeket kötelesek kialakítani, és veteráni családok határ­védelmét irányítani. Gondnokok és tizedesek a hadi és földművelési eszközöket szabadságuk fejében kötelesek készíteni.

28. Meg kell szüntetni az izmaelita, zsidó vendégfőúri és egyházi személyek általi pénzszerzés céljából való rabszolga-kereskedelmet.

29. Parasztokkal való bánásmód a pusztaszeri szerződés értelmében legyen megértő, mert minden jólét az ő munkájukból ered.

30. Tárkányok, kereskedők kamarái a kézműveseknek szerződéses szabadságokat biztosítanak, mivel nélkülük a csatákban megjelenni nem lehet. Vándor kézmű­vesek tanulását az Erdőispánságok támogassák.

31. Azt is elrendeltük, ha mi, vagy utódaink közül valaki valamely időben ezen ren­delkezések ellen akar cselekedni, ennek a Bullának erejénél fogva mind a püspö­köknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak. A pusztaszeri szerződésben minden embernek a nemesek által irányított szabadság adassék, és a királyt ezen Aranybulla alapján ősiségi törvényeinkre kényszeríthessük! Jótéteményeit azonban dicsérhessük.