Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hagyaték

2009.02.21
 

- …Azt hiszitek, hogy az Úr akarata nélkül ki tudtalak volna menteni a románok kezéből? Hé! Ki vagyok én? Vénember. Isten nélkül senki se vagyok. De Istennel, Isten oldalán? Világot hódíthatok, ha Ő úgy rendeli. Az ő rendelése pedig az – emelte föl a hangját, hogy megtelt vele a kunyhó –, hogy  emberelje meg magát végre a magyar! Térjen vissza Urához, ki idehozta az ígéret földjére, hazát adott neki, szépséges országot, hatalmat és dicsőséget, népek élére emelte, népek és nemzetek védelmezőjévé tette, pajzsán tartotta, magosan mindaddig, míg önzés és kapzsi hiúság egymás ellen nem fordította magyart a magyarral és idegen tanácsadók sima nyelvére hallgatva meg nem szegték az Úr törvényét, mely kimondja: szeresd a te magyar testvéredet, mint önmagadat, s fegyvert ellene ne emelj, rosszat ellene ne cselekedj, se tettben se szóban. Aki e törvény ellen vét, annak nyelve kivágassék, karja megbénuljon s utak árka legyen szálláshelye, mondá az Úr. De aki megtartja törvényeimet, annak szerető édesatyja vagyok, az meghallja lelkében az én szavamat, s minden tettével gondolataimat végzi. Annak hatalmat adok a világ felett, amit az ő számára teremtetten volt… Na. Ez az Úr törvénye – fejezte be az öreg –, s akinek esze van, él vele…

Wass Albert: Hagyaték

 

 

Kép