Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar Szemmel

2009.02.02

 „Akik azt gondolják, hogy elég magyarságunkat azáltal bizonyítani, hogy magyarul beszélünk, azok még nagyon sokat kell tanuljanak ám, amíg emberszámba veszi őket Isten és a világ. Maga a nyelv csupán természetszerű velejárója annak a roppant örökségnek, melynek hordozói és őrzői vagyunk, s mely örökséget idő multával tovább kell adjuk a fiataloknak, hogy életünknek értelme lehessen.

      Magyarnak lenni azt jelenti, hogy mindig egy lépéssel előbb lenni a járatlan vadonban, amit jövendőnek nevezünk. Nyomot taposni nem csak magunk, de mások számára is. Új utakat keresni, ahol a régiek megszűnnek, vagy eltérni a kitűzött iránytól. Magasra tartani a szabadság fáklyáját s az igazság iránytűje mellett haladni előre, keményen, konokul és csüggedés nélkül. Ez a magyar feladat, amit őseink magukkal hoztak a Kárpátok medencéjébe. Példát mutatni másoknak, erőben, kitartásban, jóságban, bölcsességben, emberszeretetben, megértésben és türelemben. Példát mutatni az emberi felelősség vállalásában. Ennek a magyar felelősségtudatnak nem szabad elvesznie a legszörnyűségesebb világégésben sem.” - Wass Albert